Magyar szerkezettár

hozzá

I. szjeles hsz

1. valaki, valami mellé, közvetlen közelébe. odalépett hozzá. | ▸ hozzám!

2. <közlésről szólva:> a szóban forgó személyhez intézve a szavakat. hozzád beszélek.

3. a szóban forgó dologgal kapcs., reá vonatk. mit szólsz hozzá? | ▸ elég az hozzá

4. a szóban forgó dologhoz kiegészítésül. vett egy táskát, és hozzá egy kesztyűt is.

5. biz ráadásul, sőt mit több. levizsgázott, hozzá (még) kitűnően.

6. <vonzatként.> ért hozzá; hasonlít hozzá; nincs hozzá fogható.

7. ▸ isten hozzád!

II. ik

1. a szóban forgó személyhez, dologhoz, azt érintve. hozzáfér, hozzátapad.

2. valakivel, valamivel összhangba kerülve, ahhoz alkalmazkodva. hozzászokik.

3. a szóban forgó dolgot kiegészítve. hozzákever, hozzáolvas.

4. tevékenységét a szóban forgó dolog megkezdésére irányítva. hozzálát.

[ fgr tőből]

..........

hozzá

→ ő ⊕ -hoz ⊕ [3Sg]

ő¹

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

ő²

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!

2. ▸ őket két cicája van, nagyon szereti őket.

3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.

4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

-hoz

[3Sg]

____________________

(mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

____________________

ó/elég

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ el ⊕ ég ⊕ [Prs.NDef.3Sg]

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

I. hsz

1. a szóban forgó helytől távolodva, ill. onnan egy távolabbi helyre. elvitte, el egészen amoda.

2. (msz-szerűen) <távozásra, ill. eltávolításra való erélyes felszólításként.> el innen!; el vele!

3. ▸ el van

II. ik

1. vhonnan távolodva, ill. távolodást előidézve. elutazik, ellök. | a kiindulási ponttól egy távolabbi pontig jut(tat)va. elér, ellát, elküld [vmeddig]. | vhonnan vhova haladva, valaki, valami mellett elhaladva. elsuhan [előtte]. | <jelentéstömörítő igékben.> elkívánkozik, elijeszt.

2. valaminek az irányát, helyzetét, állapotát, tulajdonviszonyát megváltoztatva. elfordul, elkér, elad.

3. szét, ketté. elreped.

4. vhonnan szétterjedve, valamit egyre inkább betöltve. elborít, elhíresztel.

5. úgy távolodva vhova, ill. távolítva valakit, valamit, hogy ott már nem látható, nem érzékelhető. elsüllyed, eltitkol.

6. úgy, hogy valami teljesen elfogy v. elhasználódik. elissza [a vagyonát], elforr [a víz].

7. <mozzanatos cselekvés, történés megnevezésében, ill. a kezdő mozzanat kif-ére.> eldördül, elindul. | <ugyanez visszaható névm-os kapcsolatokban.> elneveti magát.

8. <a cselekvés, történés fokozódásának v. kiteljesedésének kif-ére.> elszegényedik.

9. <a cselekvés, történés befejeződésének, lezárulásának kif-ére.> elolvas, elvirágzik.

10. gyak. pejor <a cselekvés, történés túlzott mértékének kif-ére.> elhízik.

11. pejor <rossz eredménnyel végzett cselekvés megnevezésére.> elnevel, elír.

12. <tartós, folyamatos, ill. elaprózott cselekvés, történés megnevezésében.> elborozgat, eléldegél. | <annak kif-ére, hogy valaki, valami képes vmely (hosszabb) cselekvésre.> elálldogál; elgagyog [németül].

13. <a mondott cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> elhasonul.

14. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> el-elbóbiskol.

[←elé ]

ég¹

tn ige

1. hőt és fényt bocsát ki (, és közben pusztul, fogy, ill. vegyileg átalakul). ég a tűz, a szén, a ház.

2. e folyamat megy végbe benne v. rajta, és közben melegít, ill. világít. ég a kályha, a lámpa. | e folyamattal a benne levő dohány füstté és hamuvá válik. ég a szivar.

3. ritk nagy hőségben perzselődik, fonnyad. ég a mező.

4. ▸ valaminek a fényében valamilyen fényben ég a lenyugvó nap fényében ég az erdő.

5. fölhevülve pirul. ég a füle. | <szem> erősen csillog.

6. maró v. csípő fájdalom jelentkezik benne. ég a nyelve a paprikától.

7. valamilyen érzéstől hevül. ég a vágytól. | irod hevület fűti valakiért, valamiért, vágyik rá. szívem érted ég.

8. biz kudarcot vallva csúfosan szerepel. ég az edző, a csapat.

9. ▸ égnek a telefonvonalak

[?fgr ]

ég²

1. a föld felett, a magasban boltozatnak látszó térség. ▸ beborul fölötte az ég ▸ a szabad ég alatt ▸ égbe nyúló égig érő ▸ égig az egekig magasztal ▸ mintha az égből pottyant cseppent volna le

2. mennyország. | <kif-ekben:> isten. szent ég v. egek! | biz: ▸ a jó ég tudja ▸ ég veled ▸ az égre az egekre kérlek ▸ azt adja az ég!

3. ▸ ég és föld ▸ ég és föld között lebeg, mint mohamed koporsója | <kif-ekben.> ▸ ég és föld ▸ se égen, se földön ▸ égnek áll mered a haja ▸ nézheti a csillagos eget ▸ az eget is nagybőgőnek nézi

[ fgr ]

[Prs.NDef.3Sg]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4